A sous vide alaptechnikái

ALAPVETŐ TECHNIKÁK

A sous vide ételkészítés 3 szakaszból áll: előkészítés a csomagolás előtt, sütés és a végső fázis. A sütőeszköz szinte minden esetben sous vide kád vagy kombinált légkeveréses-gőzölős sütő legyen. A kombinált sütő-párolóval nagy mennyiségű étel készíthető, viszontnem süti meg az étel minden pontját azonos mértékben. Egy kísérlet kimutatta, hogy a teljesen telepakolt kombi pároló sem süti meg az ételek minden pontját azonos mértékben. A leglassabban megsült vákuumcsomagolt adagnak 70%-200% közötti mértékben több időre volt szüksége ahhoz, hogy 20°C-ról 75°C-ra felmelegedjen (80°C-os beállított működési hőmérsékleten). Ennek oka az általános vélekedés szerint az, hogy amikor a sütő 100°C alatt üzemel, a gőz cirkulációja sokkal gyengébb a sütőkamrában és a sütő teljesítménye nagyban függ a keringő gőztől. Ezzel szemben a sous vide kádak azonos mértékben megsütik az ételek minden részét, a hőmérsékleti eltérés az ételek egyes pontjai között általában kevesebb, mint 0,05°C. Ahhoz, hogy az behelyezett, vákuumcsomagolt adagok rendesen megsüljenek nagyon fontos, hogy teljesen ellepje őket a víz, ne legyenek egymásra helyezve és legyen köztük elég hely. Magasabb hőmérsékleten az ételek felfújódnak (vízgőzzel) ezért ahhoz, hogy a víz alatt maradjanak, rögzítse őket huzallal vagy valamilyen más módon.

 

Az étel előkészítése vákuumcsomagolás előtt

Ízesítés

Az ízesítés nem várt nehézségeket okozhat a vákuumcsomagolós sütésnél: miközben sok fűszer, illetve fűszernövény hatása ugyanúgy hat, mint más esetben, bizonyos fűszerek hatása erősebb lehet és ezáltal könnyen túlízesítetté válhat az étel. Ráadásul több ételízesítő (pl. répa, hagyma, zeller, paprika, stb.) sem úgy puhítja, vagy ízesíti az ételt, mint általános esetben. Ennek az oka az, hogy a hőmérséklet túl alacsony ahhoz a keményítőt és a sejtfalakat megpuhítása. Valójában a zöldségek nagyobb hőmérsékletet igényelnek, mint a húsfélék, ezért külön kell sütni őket. Végezetül fontos tudnivaló, hogy a nyers fokhagyma hatása sokkal erősebb, mint általában.

Hosszabb ideig (több mint néhány óra) tartó hőkezelés esetén az extraszűz olívaolaj hatására az ételnek fémes íze lesz. A jelenség oka, hogy az extraszűz olivát készítéskor nem melegítik fel és nem finomítják, így hosszabb idő alatt az olíva összetevői még alacsonyabb hőmérsékleten is felbomolhatnak. Ez a kellemtelen hatás könnyen kiküszöbölhető úgy, hogy finomított étolajat használunk, vagy pedig olívával a sütést követően ízesítjük az ételt.

Pácolás, puhítás

Mivel manapság a húsok fiatalabbak és zsírtartalmuk kisebb, mint régen, sokan sós vízben pácolják, vagy más módon puhítják őket vákuumcsomagolás előtt. A legtöbb pác savas, mivel ecetet, bort, gyümölcslevet, vajat vagy joghurtot tartalmaznak. Ezek közül csak a boros pác jelenthet problémát. Ugyanis ha az alkohol nincs felmelegítve pácolás előtt, a vákuumcsomagolásban gőzzé válhat, ami azt okozhatja, hogy a hús különböző részei nem egyformán sülnek meg. Ez úgy küszöbölhető ki, hogy forralással kifőzzük a bor alkoholtartalmát.

Az utóbbi időben elterjedt a húsok rostlazítása. Rostlazításkor a vékony pengékkel elvágjuk a hús belső rostjait anélkül, hogy külsőleg a húsdarabon bármi látszana. A belső rostok, ha hővel találkoznak, kipréselik a húsból a folyadékot. Így a rostok elvágásával kismértékben csökkenthetjük a hús folyadékveszteségét. Például egy szelet tarja steak 55°C-on, 24 órán át tartó sütése esetén a rostlazításon átment steak a tömegének 18,8%-át, míg rostlazítás nélkül a 19,9%-át veszíti el. Általában ha egy adott hőmérsékleten minél tovább sütünk egy szelet húst, annál nagyobb lesz a folyadékvesztesége – viszont ugyanakkor puhábbá is válik a kollagén zselésedése miatt.

A sós lében való pácolás az utóbbi időben vált rendkívül népszerűvé, különösen sertéshús és baromfi sütése esetén. Általában a pác sótartalma 3-10% között van (ez literenként 30-100 g-ot jelent), ebben áztatjuk néhány órát, majd öblítés után tesszük a sütőbe. A sós lében való pácolásnak két fő hatása van: egyrészt a pác feloldja az izomrostokat, amelyek így nem alvadnak meg és nem sűrűsödnek össze. Másrészt a hús súlya 10-25%-ának megfelelő vizet nyel el (amely tartalmazhat ízesítőket, fűszereket stb.). Ez a magyarázata annak, hogy bár sütéskor a hús tömegének 20%-át elveszti, az eredeti tömegéhez képest mégis csak 0-12% a csökkenés mértéke.

Hőkezelés

A sous vide sütésnek két fő irányzata van: egyrészt amikor a sous vide kádban lévő víz hőmérséklete éppen csak meghaladja az étel belső részének, magjának hőmérsékletét, másrészt, amikor a víz hőmérséklete jelentősen meghaladja azt. Miközben a második változat közelebb áll a tradicionális módszerekhez, az első irányzatnak több jelentős előnye van. Ezen útmutatóban az első irányzatot úgy határoztuk meg, hogy a hőmérséklet 0,5°C-al magasabb az étel belső hőmérsékleténél.

Abban az esetben, ha az ételt jóval nagyobb hőmérsékleten süti, mint annak belső hőmérséklete, egy alkalommal ki kell venni a sütőből elkerülve így, hogy odaégjen. Ez kizárja azt, hogy az étel ugyanabban a vízben pasztőröződjön, amelyben megfő. Mivel annak időtartama, amíg az egyes ételfélék belső hőmérséklete eléri a kívánt értéket az egyes ételeknél különböző (lásd A függelék), tűszonda használatára van szükség. Annak elkerülése érdekében, hogy levegő vagy víz jusson a tűszonda beszúrásakor a vákuumcsomagolásba, a tűt egy zárt műanyaghab rétegen keresztül szúrja át. Még műanyaghab használata esetén is levegő jut a csomagolásba akkor, amikor a tűt kihúzza.

Ezzel szemben vízfürdős sütés esetén, amikor a víz hőmérséklete éppen csak meghaladja az étel szondahőmérsékletét, az étel végig a vízben maradhat annak veszélye nélkül, hogy odaégne. Így a pasztőrözés történhet ugyanabban a vízben, amelyben megfő. Miközben a sütés időtartama hosszabb, mint a tradicionális sütési módszerek alkalmazása esetén, a hús meglepően magas hőmérsékletet ér el. Ennek oka az, hogy a vízben a hő terjedése 23-szor gyorsabb, mint a levegőben. Ráadásul tűszonda használata sem szükséges, mivel a sütési időtartamot előre kalkulálhatóak. (lásd A Függelék, illetve 2.3 és 2.4. táblázat).

A hő hatása a húsra

A húsban az izom 75%-ban vízből, 20%-ban proteinből és 5%-ban zsírból és egyéb összetevőkből áll össze. A protein 3 csoportra osztható: miofibrilláris (50-55%), szarkoplazmikus (30-34% és kötőszövetre (10-15%). Amíg a miofibrilláris proteinok (főleg a miozin és az aktin) és a kötőszövet proteinok (főleg kollagén) összehúzódnak, a szarkoplazmikus proteinok kitágulnak a hő hatására. Ezt a jelenséget denaturálásnak is nevezzük. Melegítés közben az izomrostok hosszában és keresztben is összemennek. A szarkoplazmikus proteinok felhalmozódnak és szélesednek, összehúzódnak és feloldódnak. Az izomszövetek 35-40°C-on kezdenek összehúzódni és az összehúzódás 80°C-ig lineárisan nő. A szarkoplazmikus proteinok 40°C-on kezdenek halmozódni és a zselésedni, ami kb. 60°C-on fejeződik be. A kötőszövetek 60°C-on kezdenek összehúzódni, ez a folyamat 65°C-on intenzívebbé válik. A húsdarab vízlekötő képessége nagymértékben függ a miofibriláris proteinoktól. A hús víztartalmának 80%-át a miofibrilek fogják le a vastag (miozin) és a vékony (aktin) rostok között. 40°C és 60°C között az izomrostok és vékonyabbá válnak ezzel a köztük lévő terület megnagyobbodik, majd 60°C és 65°C között az izomrostok hosszukban húzódnak össze, amely jelentős vízveszteséget okoz, a hőmérséklet növekedésével a rostok egyre kisebbre húzódnak össze. Azon hőmérséklete felett, amikor a rostok összehúzódnak a kollagén feloldódik a vízben, ezt hívjuk zselatinnal. Míg a sértetlen kollagén denaturalizációja 62-63°C, halban 45°C, a kollagenáz enzimes denaturalizációja 55-57°C.

Puha hús

Puha hús sütésekor várja meg, míg a hús eléri a kívánt hőmérsékletet, és ha pasztörizálja, tartsa ezt a hőmérsékletet hosszabb ideig. A sütés időtartama nagyban függ a hús vastagságától: a kétszer olyan vastag húst 4-szer annyi ideig kell sütni! A hús 50°C és 65°C között puhul, de ezután 80°C-ig keményebbé válik. A hozzávetőleges sütési időtartamok felolvasztott és fagyasztott húsoknál a 2.2 és a 2.3 számú táblázatokban vannak megadva. Az A függelék leírást ad arról, hogy ezek az időtartamok milyen módszerrel kerültek kiszámításra. Abban az esetben, ha az ételt nem pasztőrözi (pl. hal és angolosan sütött hús esetében) fontos, hogy miután az étel eléri a kívánt hőmérsékletet, négy órán belül tálalja. A hagyományos módszerekkel szemben ez könnyen megoldható úgy, hogy a sütés előtt felvágjuk akkora adagokra, amennyit egy személy elfogyaszt. Ez az oka annak, hogy 55°C alatt a 4 óránál hosszabb időtartamok nincsenek feltüntetve a táblázatban. Fontos tudnivaló, hogy pasztőrözetlen ételt csak olyan vendégeknek szolgáljon fel, akik nincs immunrendszeri betegségük és tisztában vannak a kockázatokkal.

Kemény hús

Hosszabb sütéssel (pl. párolással) már ősidők óta a keményebb húsokat is ízletessé lehet tenni. A hosszú ideig tartó sütés után a hús több mint kétszer olyan puhává válhat azzal, hogy a kollagént zselatinná változtatjuk és a rostok egymáshoz tapadását gyakorlatilag megszüntetjük. Kimutatták, hogy ez a hatás 80°C-on 12-24 órán belül következik be leginkább, míg ezután ha 50 vagy 100 óráig sütjük az ételt, csak kismértékben puhul tovább.

Szintén kimutatták, hogy 0-4 év közötti állatok sütésekor a hús legpuhábbá kis hőmérsékleten, 55-60°C között válik. Marhahúst is, ha 24 óráig sütünk ilyen hőmérsékleten, jelentősen megpuhul. Ez a puhítás úgy következik be, hogy a kötőszöveteket és a proteolitikus enzimek szakítóerejét gyengítjük. Valójában a kollagén 50-55°C felett válik zselatinná. Ráadásul a szarkoplazmikus protein enzim 60°C alatt marad aktív és a jelentősebb puhító hatása 6 óra után következik be. Ez azt jelenti, hogy ha pl. egy tarját 55-60°C-on, 24-48 órán keresztül sous vide kádban hőkezelünk, olyan puha lesz, mint egy angol bélszín.

Gyengén átsütve                               Közepesen átsütve                                        Jól átsütve

Hús     51.5°C                                    54.5°C                                                           60°C

Hal      43.5°C                                    49°C                                                              60°C

2.2 Táblázat: Különböző vastagságú Angolos, Médium és Jól átsütött hús és haldarabok sütési ideje 3°C-ról

Vastagság                  44°C               49.5°C                        52°C    55°C               60.5°C

 

mm

5                                 2                      2                                 2          2                      2

10                               7                      8                                8         8                     8

15                               17                    17                               17        18                    18

20                               30                    30                               31        31                    32

25                               46                    47                               48        48                    49

30                               1:06                 1:08                            1:09     1:09                 1:11

35                               1:30                 1:32                            1:33     1:34                 1:36

40                               1:57                 2:00                            2:02     2:03                 2:06

45                               2:28                 2:32                            2:34     2:35                 2:38

50                               3:02                 3:07                            3:10     3:12                 3:16

55                               3:40                 3:46                            3:49     3:51                 3:56

60                               —                    —                                —        4:35                 4:41

65                               —                    —                                —        5:23                 5:30

70                               —                    —                                —        6:15                 6:23

2.3. Táblázat: Hozzávetőleges sütési időtartamok (óra: perc) 3 °C-on amikor a sous vide kád hőmérséklete 0.5°C-al magasabb a hús hőmérsékleténél.

A sütés időtartama –18°C-ról

Vastagság

mm                             44°C               49.5°C            52°C               55°C               60.5°C

5                                 2                      2                      2                      2                      2

10                               9                      9                      9                      9                      9

15                               21                    21                    21                    21                    21

20                               37                    37                    37                    37        0          38

25                               58                    58                    58                    58                    58

30                               1:23                 1:23                 1:23                 1:24                 1:24

35                               1:52                 1:53                 1:53                 1:54                 1:54

40                               2:27                 2:27                 2:28                 2:28                 2:29

45                               3:05                 3:07                 3:07                 3:08                 3:09

50                               3:48                 3:50                 3:51                 3:51                 3:53

55                               4:36                 4:38                 4:39                 4:40                 4:42

60                               —                   —                    —                    5:33                 5:35

65                               —                   —                    —                    6:31                 6:33

70                               —                   —                    —                    7:33                 7:36

 

Hűtés későbbi használatra

A sous vide módszer alkalmazásával az ételek hosszabb ideig fogyaszthatók. Pasztőrözés után az ételt sokkolja a vákuumcsomagolásban, majd tárolja hűtőszekrényben vagy fagyasztóban. Felszolgálás előtt melegítse fel ismét sous vide kádban azon a hőmérsékleten vagy az alatt, amelyen megsütötte. Tekintve, hogy a húst 55-60°C-on a legjobb tálalni, 55°C-os vízhőmérsékletű sous vide kádban melegítse újra a 2.3 és a 2.4 táblázatban jelölt időtartamig. A sütés-hűtés módszer veszélye az, hogy a pasztőrözés nem csökkenti a spórásodott kórokozók számát biztonságos szintre. Ha az ételt nem hűtik le elég gyorsan, vagy túl sokáig tartja hűtőszekrényben, a spórák elszaporodhatnak és a számuk veszélyes szintet érhet el. A tárolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az 1. fejezetben olvashatja.

ELŐKÉSZÍTÉS TÁLALÁSRA

A sous vide alkalmazása egy rendkívül ellenőrzött és pontos sütés, halak, kagylók, tojás és a bőr nélküli baromfi esetében az étel rögtön tálalható. Steakek és sertésszeletek készítésekor viszont általában szükséges a szárítás vagy a mártással történő tálalás. A hús szárítása különösen népszerű, mivel az ún. Maillard reakció (a hús pirítása) különleges ízt ad.

A Maillard reakció vagy a pirulás egy összetett kémiai reakció, mely az aminósavak és a redukálócukrok között megy végbe. A kezdeti reakció után, egy kevésbé stabil közbenső molekulaszerkezet alakul ki, amely tovább változik és több száz új kémiai vegyület képződik. A sült hús íze egyrészt a Maillard reakció, másrészt a lipidek (zsírok) hőmérsékletének csökkenése miatt alakul ki. Az egyes ételekre jellemző ízek a zsírszövetek miatt alakulnak ki, míg a sovány szövetek idézik elő a sült és főtt ízeket.

A Maillard reakció hatását úgy növelhetjük, hogy redukálócukrot (glükózt, fruktózt vagy laktózt) adunk az ételhez, vagy növeljük a pH értéket (pl. egy csipetnyi szódabikarbónával), vagy növeljük a hőmérsékletet. A pH érték kis mértékű növelésével is nagymértékben növekszik a Maillard reakció hatása és sokkal ízletesebb ételt kapunk. Némi glükóz (pl. kukorica szirup) hozzáadásával is előidézhetjük a Maillard reakciónak az étel ízére gyakorolt pozitív hatását. A Maillard reakció jól észrevehetően 130°C-on következik be, de ilyenkor sokkal inkább egy főtt íz, mint egy rostélyosan sült íz áll elő, a hús pirulása és a sült ízű étel 150°C körüli hőmérsékleten következik be glükóz hozzáadásával. Habár magasabb hőmérsékleten jelentősen nő a Maillard reakció hatása, a hosszabb ideig fennálló 175°C feletti hőmérséklet kedvez a mutagének képződésének. Kimutatták, hogy a Maillard reakció során képződött mutagének rákkeltőek az egerekben, patkányokban és a nem-humán főemlősök esetében, mindazonáltal egyes járványügyi kísérletek szerint kapcsolatban van a rák kifejlődésével, mások szerint az emberekre nincs jelentős hatása. Ezek a mutagének nagymértékben függenek az időtől és a hőmérséklettől a hőmérséklet 25°C-os növekedése nagyjából megduplázza a számukat. Miközben glükóz hozzáadása növeli az étel pirulását, a mutagének számát csökkenti. A sütéshez használatos zsírnak nincs különösebb hatása a mutagének képződésére, de pl. vaj használata esetén a serpenyőben maradt zsírban sokkal nagyobb volt a mutagének száma, mint növényi olaj használatakor.

Annak érdekében, hogy csökkentsék a hús belsejének odaégésének lehetőségét, gyakran nagyon magas hőmérsékleten sütik sous vide kádban a húst. Ez jelenthet forrasztólámpát, vagy egy nehéz serpenyőt füstölő növényi olajjal. A propán bután lámpák 1900°C-on képesek égetni, amely különlegesen kellemesre süti meg a marhahúst. Miközben legtöbben propán lámpát használnak, én az Itawani bután lámpát ajánlom, mivel a propán elveheti az étel ízét. Hal, baromfi vagy sertéshús sütésekor alacsonyabb hőmérséklet ajánlott füstölő növényi olajjal (200-250°C). Mivel ilyen magas hőmérsékleten a sütés időtartama nagyon rövid (5-30 másodperc) nem valószínű, hogy jelentős számú mutagén képződik.

Ismerje meg a Sous vide mögött rejlő matematikát >>.