Szűrés
Gyártó
(3)
Energiaellátás
(3)
Fázisok száma
(3)
Zónák száma
(1)
(1)
(1)
Sütőfelület típusa
(3)
(3)
(3)
Ár
62 230 Ft - 214 630 Ft
0 Ft
0 Ft

Kürtőskalács sütő

Kürtőskalács sütő

 

A kürtőskalács egy süteményféleség, amely a parázs fölött forgatott, dorongon sült sütemények családjába tartozik. A magyar nyelvterületen a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény, de különösen a Székelyföldön kedvelik. Régebben főleg ünnepi alkalmakra készítették, de ma már a mindennapok részévé vált fogyasztása. Készítése során az édes kelt tésztából (kőttestésztából) sodort tésztaszalagot csonkakúp alakú sütődorongra tekerik fel úgy, hogy a tésztacsíkok széle egymásra tapad és egybesül, majd ezt kristálycukorba hengergetik, és forró vajjal kenegetve faszénparázs fölött aranybarnára sütik. Ennek során a kürtőskalácsra tapadt cukor karamellizálódik, és fényes, ropogós bevonatot képez. Miután a finomság megsült, a még forró kalácsot megforgatják cukorral kevert fahéjporban, kakaóporban vagy apróra tört dióbélben, mogyoróban, mákban. forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCrt%C5%91skal%C3%A1cs




Sorrend:
Gyártó
Anvalor
Méret (mm)
420x280x260
KKS-2
75 000 Ft + ÁFA
Bruttó (95 250 Ft)
49 000 Ft + ÁFA
Bruttó (62 230 Ft)
Részletek
Részletek
Gyártó
Anvalor
Méret (mm)
420x280x430
KKS-6
160 000 Ft + ÁFA
Bruttó (203 200 Ft)
137 000 Ft + ÁFA
Bruttó (173 990 Ft)
Részletek
Részletek
Gyártó
Anvalor
Méret (mm)
420x280x570
KKS-8
195 000 Ft + ÁFA
Bruttó (247 650 Ft)
169 000 Ft + ÁFA
Bruttó (214 630 Ft)
Részletek
Részletek

Régebben főleg ünnepi alkalmakra készítették, de ma már a mindennapok részévé vált fogyasztása. Készítése során az édes kelt tésztából (kőttestésztából) sodort tésztaszalagot csonkakúp alakú sütődorongra tekerik fel úgy, hogy a tésztacsíkok széle egymásra tapad és egybesül, majd ezt kristálycukorba hengergetik, és forró vajjal kenegetve faszénparázs fölött aranybarnára sütik. Ennek során a kürtőskalácsra tapadt cukor karamellizálódik, és fényes, ropogós bevonatot képez. Miután a finomság megsült, a még forró kalácsot megforgatják cukorral kevert fahéjporban, kakaóporban vagy apróra tört dióbélben, mogyoróban, mákban. forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCrt%C5%91skal%C3%A1cs

A sütemény neve a tűzhelyek kürtőjére utal, hiszen a csonkakúppalást alakú, friss, gőzölgő sütemény kürtőre emlékeztet. Ezt a véleményt osztotta Szabó T. Attila kolozsvári magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész és néprajzkutató: „...mikor a hengerről leveszik, az egész sütemény egy darabban egy körülbelül 25–30 cm hosszú kürtő-, illetőleg cső-alakú kalácsfélét képez. Minthogy ezt a kalács-kürtőt a családtagok és vendégek elé ilyen alakban teszik, s a fogyasztók a szalagszerűen szakadó tésztát ilyen jellegzetes alakjában látják, nyilvánvaló, hogy a névadási szemlélet csak a kalácstészta kürtő alakjából indulhatott ki”.

Az elmúlt évszázadok során a sütemény megnevezésének és a nevek írásmódjának számos változata bukkant föl. Még a 19. században is több néven is hivatkoztak a süteményre (pl. dorongfánk, botratekercs, botfánk).[8] A ma használatos, erdélyi eredetű megnevezés csak a 20. század közepén vált uralkodóvá, de a század végéig azt sokan rövid ö-vel, vagy külön írták (pl. kürtös kalács, kürtős kalács)).[9] A sütemény nevének mai alakja (kürtőskalács), ismereteink szerint, nyomtatásban először egy 1926-os kiadású, a Brassói Lapok könyvosztálya által megjelentetett „Biri néni szakácskönyve” című könyvben jelent meg.[10]
2015. január 29-én döntött a Hungarikum Bizottság a kürtőskalács felvételéről a Magyar Értéktárba.[11]

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCrt%C5%91skal%C3%A1cs

Webáruház készítés